A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dunántúl legnagyobb egészségügyi szolgáltatója. Az intézmény összes engedélyezett ágyszáma 2021. december 31-én 1.629, melyből aktív kórházi ágyszám 1.534, míg a krónikus rehabilitációs ágyszám 95. Az intézmény éves elbocsátott osztályos betegszáma 80.284 beteg, melyből 79.711 az aktív, és 573 a krónikus betegek száma. A teljesített ápolási napok száma 324.591 nap, melyből 318.207 nap az aktív, és 6.384 nap a krónikus fekvőbeteg szakellátásban teljesített ápolási napok száma. A PTE Klinikai Központ a járóbeteg szakellátás keretében 2021. évben valamennyi térítési kategóriát tekintve 1.576.343 esetet látott el. A járóbeteg szakellátásban 53, a fekvőbeteg szakellátásban 93 szakmában nyújt egészségügyi szolgáltatást. Több szakmában a progresszivitás III. szintjén történik a betegellátás, ennek megfelelően jelentős területi ellátási kötelezettséggel, bizonyos beavatkozások tekintetében országosan egyedüli intézményként látva el a betegeket. A 2021-es évben a Szívgyógyászati Klinika Kardiológiai Osztálya 11.869 járó és 5.324 fekvő beteget látott el 40 aktív ágyon. A Szívsebészeti Osztály 653 járó és 734 fekvő beteget látott el 30 ágyon, és 31.027 echogardiográfiás beavatkozás történt összesen 10.242 eset során. Az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszéken 4.397 járó és 1.114 fekvő eset volt 30 ágyon. Az összesen 4.529 echokardiográfiás eset során 13.690 beavatkozást végeztek. A Kardiológiai Rehabilitációs fekvőbeteg osztályon - a Koronavírusos helyzetre való tekintettel a 30 engedélyezett ágyból - 5 aktív ágyon 255 esetet láttak el.

A szív- és érrendszeri megbetegedések hazánk halálozási és megbetegedési statisztikája élén állnak. A Klinikai Központ kardiológiai eszközfejlesztésének célja a Dél-dunántúli Régióban a szív- és érrendszeri halálokok csökkentése, a megbetegedések legkorszerűbb eszközökkel történő diagnosztizálása és kezelése. Az eszközfejlesztések kiemelt jelentőségűek annak okán is, hogy a COVID pandémia következményeként igen jelentős számú az új, poszt-COVID szindrómás kardiológiai beteg: szívizom- és/vagy szívburokgyulladás, a szív szisztolés teljesítményének csökkenése, ritmuszavarok, s egyéb kardiovaszkuláris szövődmények.

A tervezett eszközfejlesztések szakmai célterületei: szívsebészeti és szívgyógyászati diagnosztika (echokardiográfok), kardiológiai rehabilitációs, kardiológiai fekvőbeteg ellátások (korszerű telemetriás és betegmonitorozó rendszerek), valamint komplex kardiovaszkuláris rizikó felmérésére alkalmas noninvazív eszközfejlesztés.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikája a Dél-dunántúli Régió regionális kardiológiai és szívsebészeti centruma, az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszéke pedig az alapvető feladatán, a sürgősségi kardiológiai betegellátáson túl a régió egyik vezető intézete a non-invazív kardiológia terén. A két említett klinikára egy-egy felsőkategóriás echokardiográf készülék beszerzését tervezzük, melyek a szív- érrendszeri ellátás minőségi javulását jelentené a regionális centrumként működő klinikák számára.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszékén és Kardiológiai Rehabilitációs Tanszékén rendszeresen kezelünk myocardiális infarktus akut szakán, vagy szívsebészeti nagyműtéten frissen átesett, ill. előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegeket, akiknél nem elhanyagolható a veszélyes ritmuszavar, myocardialis ischaemia vagy akut szívelégtelenség, légzési elégtelenség kialakulásának veszélye. Az életfunkciók folyamatos monitorozásával azonnal felismerhetők a veszélyes események, illetve a panaszt nem okozó, vagy rövid időtartamuknál fogva másképpen nehezen rögzíthető események. Kívánatos, hogy mindez a beteg mobilitását és rehabilitációját nem akadályozó módon történjen, melyre a telemetriás monitorozás optimális megoldást nyújt. Ezen túl előfordulnak olyan esetek is, melyek megoldásához szükséges beavatkozás ágy melletti monitorozást igényel. Ilyen esetekben eddig a monitorozási lehetőség hiánya miatt a beteg Coronaria Őrzőben való áthelyezésére volt szükség. A telemetriás és központi betegőrző egységek kiegészítése egy ágy melletti kijelzővel a fentiek házon belüli megoldását is lehetővé tenné.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinikán emellett a jelenleg érvényes ESC irányelvek mentén komplex kardiovaszkuláris rizikófelmérés is történik, s ezt a célt szolgálná a tervezett, lézer Doppler áramlásmérésen és a bőrön keresztüli parciális szöveti oxigéntenzió mérésen alapuló készülék.

A PTE a projekt megvalósítás befejezésétől számított 5 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU Rendelet 71. cikkében foglaltaknak.

Továbbá vállalja, hogy a beszerzett eszközöket csak közfinanszírozott ellátás céljaira használja.

A PTE vállalja, hogy olyan eszközöket szerez be, melyek esetében a szerződő partner a fenntartási időszak végéig tartó jótállást vállal, valamint biztosítja a napi működtetéshez szükséges tervszerű, megelőző karbantartást is.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dunántúl legnagyobb egészségügyi szolgáltatója. Az intézmény összes engedélyezett ágyszáma 2021. december 31-én 1.629, melyből aktív kórházi ágyszám 1.534, míg a krónikus/rehab ágyszám 95. Az intézmény éves elbocsátott osztályos betegszáma 80.284 beteg, melyből 79.711 az aktív, és 573 a krónikus betegek száma. A teljesített ápolási napok száma 324.591 nap, melyből 318.207 nap az aktív, és 6.384 nap a krónikus fekvőbeteg szakellátásban teljesített ápolási napok száma. A PTE Klinikai Központ a járóbeteg szakellátás keretében 2021. évben valamennyi térítési kategóriát tekintve 1.576.343 esetet látott el. A járóbeteg szakellátásban 53, a fekvőbeteg szakellátásban 93 szakmában nyújt egészségügyi szolgáltatást. Több szakmában a progresszivitás III. szintjén történik a betegellátás, ennek megfelelően jelentős területi ellátási kötelezettséggel, bizonyos beavatkozások tekintetében országosan egyedüli intézményként látva el a betegeket. A Klinikai Központ Onkoterápiás Intézete 39.329 fő járó beteg, míg 12.808 fő fekvőbeteg forgalmat látott el 2021. évben, 55 aktív ágyon.

A pályázat célja a Klinikai Központ Onkoterápiás Intézet 26 éves, 1996-ban telepített kobaltágyújának - Telecobalt Theratron 780C típusú készülék - cseréje.

A meglévő, már korszerűtlennek tartható kobaltágyúban használt Co60 izotóp legutoljára 2000. évben lett cserélve, így az izotóp fokozatosan csökkenő aktivitása miatt az utóbbi években az eredeti, illetve még tolerálható kezelési idők többszörösével kellett dolgozni, ami a sokszor rossz állapotú daganatos betegek számára kifejezett terhertételt jelentett. Az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) már a 2016. évi audit során jelezte, hogy a készülék dózisteljesítménye 0,4 Gy/min alatt van (jelenleg 0,125 Gy/min), és ezzel a dózisteljesítménnyel már nem ajánlott kezeléseket végezni. Ezen túlmenően a készülék jelentős amortizációja miatt betegellátásra alkalmatlanná vált, ezért kb. fél éve, 2021 ősze óta már a készülék nincs klinikai használatban.

A telekobalt ágyú betegellátásból történő kivonásával értelemszerűen a meglévő alapszintű lineáris gyorsítóval (Clinac iX) és a dedikált sztereotaxiás besugárzó készülékkel (Novalis TX) végzett sugárterápiás kezelések száma, és a kezelésre történő várakozási idő megnőtt (a PTE Onkoterápiás Intézetben naponta kb. 150-160 beteg sugárterápiás ellátása történik meg, és 3-4 évvel ezelőtt még a kobaltágyún is el lehetett végezni 15-20 beteg kezelését). Egy új, kisméretű, kis energiájú, modern „középkategóriás” lineáris gyorsítóval számtalan beteg, minden szempontból korszerű kezelését el lehetne végezni, így a betegellátás biztonságosabbá válhatna, továbbá a Novalis TX készüléken több, korszerű agyi vagy koponyán kívüli, egésztest sztereotaxiás kezelést lehet kivitelezni.

A jelenlegi európai szakmai elvárások szerint új telekobalt készülék telepítése nem javasolt, helyette kisméretű, kis energiájú lineáris gyorsító beszerzése a cél. A szóba jövő lehetséges új készülékek már standardizált, egyszerűsített üzemmódban működnek, így a kezelések gyorsabban és könnyebben megvalósíthatók. A működésük csendes, és ez is növeli a betegek biztonság- és komfortérzetét a kezelések alatt.

Az ilyen készülékek telepítése viszonylag gyorsan elvégezhető, de az új lineáris gyorsító telepítésére kiszemelt régi telekobalt besugárzó helyiség és funkcionális környezete 1994-ben került megépítésre, így gépészete, villamos hálózata és sugárvédelmi rendszere is meglehetősen elavult, ezért összetett és jelentős felújítást igényel. Mindezen szükséges műszaki munkálatok mellett a helyiség fizikai méretei miatt is csak korlátozott méretű, önmagában is komolyabb sugárvédelmi funkciókkal ellátott, szűkebb mozgásigényű készülék beszerzése lehetséges csak.

A reményteli fejlesztés birtokában a Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézete sugárterápiás szempontból rendelkezhetne az egyetemi-regionális centrumoktól elvárható, progresszivitási szintnek megfelelő sugárterápiás eszközparkkal, az Intézet pedig így a területi ellátási kötelezettség mellett (Baranya, és Tolna megye) el tudná látni az esetleges regionális szakmai feladatait is, a biztonságos betegellátás kritériumrendszere szerint.

A PTE a projekt megvalósítás befejezésétől számított 5 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU Rendelet 71. cikkében foglaltaknak.

Továbbá vállalja, hogy a beszerzett eszközt csak közfinanszírozott ellátás céljaira használja.

A PTE vállalja, hogy olyan eszközöket szerez be, melyek esetében a szerződő partner a fenntartási időszak végéig tartó jótállást vállal, valamint biztosítja a napi működtetéshez szükséges tervszerű, megelőző karbantartást is.

I.Új, felbukkanó fertőző betegségek felderítése A felbukkanó fertőző betegségek rendkívül komoly és komplex kihívást jelentenek az emberiség, de főként a globalizált világrend és gazdaság számára. Az elmúlt évtizedek során több járvány is megjelent az emberi populációban, számos esetben vadállatok közvetítésével. Az így megjelent kórokozók kétharmad része származik vadállatokból. Az ilyen kórokozók megismerését, gyors és modern továbbá hatékony vizsgálatukhoz szükséges innovatív kapacitásfejlesztést tűztük ki célul. Fontos cél a jelentős vírusgazdák, „gén-poolok” hordozóinak megismerése, elsősorban a denevérek és rágcsáló által hordozott vírusok kimutatása. Szintén jelentős feladat a klímaváltozás és emberi hatások miatt jelentkező betegségek felismerése. Ilyenek például az ízeltlábú vírusvektorok (csípőszúnyogok, kullancsok, lepkeszúnyogok, stb) által terjesztett vírusuk felismerése. A betegséghordozó ízeltlábúak folyamatos vizsgálata, ökológiai és mikrobiológiai célzatú monitorozása elengedhetetlen a járványos helyzetek kockázatának reális becsléséhez. További fontos cél a tranzitbetegségek vizsgálata. Számos vírus rendelkezik földrészeken átnyúló mintázattal, melyben komoly szerepe lehet az emberi aktivitásnak, vagy olyan állatok természetes mozgásának, mint a vándormadarak (pl.: Nyugat-nílusi láz vírus, madárinfluenza törzsek). A vizsgálati téma ezen betegségek megértését és korai felismerését szolgálja.

II. 3-as és 4-es rizikócsoportba (Risk Group) tartozó vírusok (RG3 és RG4) vizsgálata BSL3 és BSL4 laboratóriumi körülmények között Ezen kutatási tevékenységünk mind az alap, mind pedig az alkalmazott kutatás szempontjából igen fontos. Több független kutatási irányt tűztünk ki célul: "Virális patogenezis" vizsgálatok: Virális patogenezis: a vírusok által indukált, a gazdaszervezetet megbetegítő, illetve a sejteket vagy sejtcsoportokat károsító folyamatok vizsgálata, a vírusok intracelluláris hatásmechanizmusainak, valamint a gazda-parazita interakció folyamatainak tanulmányozása potenciális antivirális terápiás lehetőségek felkutatása céljából. A virális patogenezis vizsgálatok esetében a vírusfertőzés teljes folyamatát vizsgálni kell, ami kiterjed a vírus-sejt kölcsönhatáson át egészen a kórokozó sejtszintű terjedési mechanizmusáig. Vírusreplikáció gátlása RNS-interferenciával és blokkoló kis molekulákkal: Az RNS interferencia (RNSi) egy adaptív védelmi mechanizmus, amelyet kettős szálú RNS-ek (miRNS, siRNS) váltanak ki. A folyamat gén dependens módon hatékony vírus mRNS degradációhoz vezethet. Ennek megfelelően az RNSi egy potenciális gén-specifikus terápiás lehetőséggé válhat a virális fertőzések kontrollálására. Az siRNS és RNSi mellett a modern antivirális terápiák fejlesztése során kiemelt figyelmet kapott az új hatóanyagokkal, blokkoló kis molekulákkal gátolható célfehérjék azonosítása. A kevés jól ismert vírusenzim mellett a strukturális fehérjéket célzó molekulák is egyre nagyobb szerepet játszanak. Új antivirális gyógyszerek kifejlesztése és azok működési mechanizmusainak molekuláris szintű vizsgálata: Az antivirális gyógyszerek közvetlenül a vírus ellen, vagy közvetett módon, a gazdaszervezet antivirális immunválaszának kiváltásával hathatnak. A célzott oltóanyag-fejlesztési programok mellett elengedhetetlen az új vírusellenes szerek folyamatos fejlesztése. Számos tanulmány foglalkozik az antivirális terápiák kombinált alkalmazásával, amelyek kölcsönösen erősítik egymás hatását. Teljes genom alapú vizsgálatok, bioinformatikai analízisek: A vírusok genomikai vizsgálata sokrétű felhasználást tesz lehetővé, az evolúciós-járványtani elemzésektől, a potenciális hatóanyagok támadáspontjának számító kulcsfehérjék változásának nyomon követéséig. Epidemiológiai szempontból a szekvencia adatok megfelelő léptékű elemzése nagymértékben képes segíteni a járványügyi intézkedések finomhangolását, segít megérteni a várható és lappangó járványtani trendeket is.

III. Nemzetközi szintű BSL-3 és BSL-4 oktató és képző centrum létrehozása és az utánpótlásnevelés: A személyi feltételek mellett a Virológiai Nemzeti Labortórium egyedülálló laboratóriumi facilitása lehetőség ad egy nemzetközi szintű oktató és képzési centrum létrehozására. A BSL-3 és BSL-4 tréning, gyakorló laboratóriumok használatával részt tudunk venni a hazai és nemzetközi laboratóriumi tréningeken. A Nemzeti Laboratórium egyik erénye, hogy a résztvevő szenior kutatók mellet, elsősorban fiatal Pécsett végzett hallgatók alkotják a magját, kiegészülve külföldi PhD hallgatókkal. Mi nem repatrializálni akarjuk kutatóinkat, hanem megtartani és ezen folyamatot a jövőben is erősíteni szeretnénk, Fő célunk a hazai fiatal tehetségek összefogása, aktív részvétel a hazai kutatóképzésben, valamint, a kutatói mobilitás elősegítése, a hazai kutatók nemzetközi elismertségének növelése.

A projekt finanszírozása a következő forrásból történik: Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz és XIX. Gazdaság-újraindítási Alap Uniós Fejlesztési fejezet 3. Központi Kezelésű előirányzatok, 10. Nemzeti Helyreállítási Alap előirányzat.

A Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) célja az idegrendszeri betegségek megelőzésének/gyógyításának módszertani javítása, egyedülálló kutatási spektrummal, mely lefedi a gyermekkortól a felnőttkorig jelentkező idegrendszeri zavarokat és betegségeket. Az IFZ program küldetése a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások hátterében álló betegségmechanizmusok átfogó megértése, és ennek révén új diagnosztikai és intervenciós lehetőségek fejlesztése. Az idegrendszeri fejlődési zavarok genetikai és környezeti tényezők sokrétű egymásra hatásának következtében alakulnak ki. Miközben az idegrendszeri betegségek hatalmas társadalmi és gazdasági hatásai a fejlett társadalmakban egyre jobban ismertek, a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások élethosszon át tartó terhet jelentenek a betegek, hozzátartozók és az egész társadalom számára. Ma már nyilvánvaló, hogy az első idegsejtek embrionális korban való megjelenésétől az érett idegrendszer kialakulásáig a fejlődő agyat számos olyan kóros hatás érheti, amely idegrendszeri betegségek, mentális zavarok kialakulásához vezethet. Az IFZ magukba foglalják például a magzati alkoholszindrómát, az újszülöttkori hypoxiás agykárosodást, az autizmust, valamint a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavart (ADHD). A „Felnőttkori idegrendszeri zavarok” program célja „menteni a menthetőt”, tehát olyan új gyógyító eljárások kidolgozása, melyek kezelési alternatívákat ajánlanak e „fel nem ismert járványra”, csökkentve a legnagyobb egészségügyi nemzetgazdasági terhet. Mivel a digitális medicina és az adatosított egészségügyi ellátás napjainkban egyre nagyobb teret nyer, cél a valós-életbeli adatok közvetlen hasznosítása idegrendszeri kórképek terápiájában on-line platformok/regiszterek fejlesztésével, amelyek képesek a meglévő idegtudományi adatbázisok szerkezetét követő on-line adatfelvitelre; megőrizni prospektíven gyűjtött eddigi adatbázisok kutathatóságát; integrálni más intézmények klinikai- és Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), valamint Kormányhivatalok által generált egészségügyi real-word adatokat (pl. vény, kórházi költségek, betegutak, kimenetel, stb.); továbbá kompatibilis más klinikai kutatási programokkal, adatbázisokkal; figyelembe vesz egészségbiztosítási és egészséggazdálkodási igényeket; és egészségipari hasznosítási igényeket (minőségbiztosítás, audit, gyógyszer- és eljárás kipróbálás, „jógyakorlat” azonosítás, kereszt-validálás).

A projekt célja egy hűtőbordás léghűtéses hőcserélő termékcsalád kifejlesztése a cső-borda közti hővezető kontaktanyag használatának tökéletesítésével, mely magában foglalja a szárazhűtőket, valamint a kondenzátorokat is. Ezek az összes járatos közeggel üzemeltethetőek lesznek. Ezen felül a lamella blokkok térbeli elhelyezése, a levegő áramlási iránya és a gépek rögzítési pontjai szerint is diverzifikált kínálatot tervezünk megvalósítani. A lamella blokkok lehetnek vízszintes, függőleges vagy „V” alakban elrendezettek, a berendezések vízszintes alapra, függőleges falra, de akár menyezeti felületre is telepíthetőek lesznek. A gyakorlatban két fő típus különíthető el a csövekben áramló hőcserélő közeg fázisátalakulása szempontjából: a szárazhűtők kritikus, hogy milyen hatásossággal adható le a közeg hője a kültéri levegőnek, ezért a projektünkben kifejleszteni kívánt kontaktanyag előnyei (egységnyi idő alatt nagyobb hőmennyiség leadása) mindkét esetben érvényesülnek. A nemzetközi jelentőségű projektünk központi eleme egy olyan kontaktanyag kifejlesztése, amely nagy mértékben javítja az elsődleges közeget vezető csővezeték külső fala és a hőt a környező levegőnek átadó bordák közti hőátadást. A konvencionális eljárás során a csövek mechanikus vagy hidraulikus bővítése teremti meg a szoros kontaktot a bordákkal, ám ebben az esetben a két fém valójában a névleges felület csupán töredékén érintkezik a felületi egyenetlenségek miatt, a többi részt levegő tölti ki, amely ez esetben gyakorlatilag szigetelő anyagként viselkedik. A fejlesztendő kontaktanyag a csőbővítés előtt a fémek közé felhordva a levegő helyett kitölti a réseket, miközben hővezetési tényezője közelítőleg 200-szor nagyobb, így egységnyi idő alatt több hő képes átadódni cső felületéről a bordákra, amely a berendezés teljesítményét javítja. Az ipari hőcserélő iparágban a teljesítménynövelést ilyen módon jelenleg nem alkalmazzák. A teljes termékfejlesztés a legkorszerűbb végeselem szimulációs eszközök támogatásával valósul meg, amely nagyban csökkenti a fizikai prototípusok szükséges számát, valamint validáló mérésekre alapozva nagy pontossággal egyedi berendezések tervezését teszi lehetővé. Projektünk eredményeként felálló termékcsalád széles körben beilleszthető lesz épületgépészeti rendszerekbe, valamint a ipari folyamatok során felmerülő hőcserélési gépészeti rendszerekbe, a környezeti adatok, a hőcserélő közeg, az elvárt áramlási paraméterek megadásával az adott feladatra optimális konstrukció meghatározása automatizált módon történhet, így gyakorlatilag azonnal lehetőség lesz az termék elkészítésére a feladatra legalkalmasabb, munkapontra optimalizált modell alapján. A hatékonyabb hőcsere a gyakorlatban azt jelenti, hogy egységnyi hőcserélési teljesítmény eléréséhez várhatóan 10 %-kal kevesebb alapanyag beépítése szükséges ezen berendezésekbe, amely csökkenti a gyártásuk során felmerülő környezetterhelést, egyúttal gazdaságosabb is mind az előállítási költséget, mind pedig az üzemeltetési költséget tekintve. A kutatói háttér akadémiai részét a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszéke támogatja. A fejlesztendő termékkör (ipari hasznosítású léghűtéses hőcserélők) európai piaca évi 900 m € forgalmú. A Caadex Kft. saját mérnöki csapata is több sikeres kutatás-fejlesztési projektet tudhat maga mögött a gyártástechnológia, valamint a termékfejlesztés területén.

2022-ben a Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető és 9 konzorciumi partnere (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Energiatudományi Kutatóközpont, Miskolci Egyetem, Neumann János Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Természettudományi Kutatóközpont) 6,304 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében meghirdetett, RRF-2.3.1-21 számú „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” felhíváson. Az RRF-2.3.1-21-2022-00009 azonosítószámú, „Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium” című projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, két fő tématerülettel foglalkozik, amelyek a hidrogéntechnológiákra fókuszáló, és a szén-dioxid hasznosításra koncentráló programok.
A globális felmelegedéssel és a fosszilis energiahordozókhoz kötődő ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak felerősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására és tárolására. Az időszakosan megtermelt többletenergia kémiai tárolása (különböző nagy energiasűrűségű vegyületekben, pl. H2 előállítással és/vagy CCU-val) egy az ipari folyamatokba könnyen integrálható megoldást kínál (power-to-gas, P2G és power-to-liquid, P2L koncepció), így az ezt célzó technológiák kiemelt fontosságúak lehetnek a jövő gazdaságában. Annak érdekében, hogy Magyarország a „Zöld Gazdaság” térnyerésének nyertese legyen, létrehozásra kerül az a tudásbázis és kompetencia együttes, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazai gazdasági szereplők versenyképesek legyenek a különféle dekarbonizációs technológiák terén. A projekt a tíz konzorciumi partner telephelyein (Pécs, Budapest, Debrecen, Miskolc, Kecskemét, Szeged, Győr, Veszprém és Nagykanizsa) kerül megvalósításra. További cél, a Zöld és Digitális átállást támogató felfedező és kísérleti megközelítésű kutatásoknak új, nemzetközi dimenzióját nyitó, együttműködésen alapuló, intézményesülő, dinamikus színtér létrehozása, amely a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítását teszi lehetővé. Ennek érdekében az elkövetkező 3,5 évben kiépítésre kerül a kislábnyomú energiatechnológiák, különösen a H2 előállítás/szállítás/tárolás/felhasználás és a CO2 hasznosítás (CCU) tudományos és technológiai, jogi, gazdasági, és iparjogvédelmi bázisa. A két technológia-csoport egymással párhuzamosan, egymást támogatva jelentős szerephez juthat az ágazati integrációban, a hazai ellátásbiztonság erősítésében, és dekarbonizációs céljaink elérésében. A konzorcium minden tagjának kiemelt céljai közé tartozik a tudományos és technológiai kiválóság erősítése, és a tudományos utánpótlásnevelés a különböző partnerségeken

A Pécsi Tudományegyetem az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fektet a „Zöld Egyetem”-mé válás elérése. Az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseink kifizetődni látszanak, a Green Metric által végzett Zöld Egyetemi Világrangsorolásban 2021-ben az előkelő 42. helyen végzett a PTE, a kezdeményezésben résztvevő 11 magyarországi egyetem közül pedig a legjobb pozícióban zárt. A fenntartható, zöld koncepciónk egyik alappillére a környezeti erőforrásokkal való észszerű gazdálkodás, az energiahatékonyság. Az infrastruktúra fejlettségét mérő kategória pontozását megvizsgálva viszont láthatjuk, hogy közel 20%-kal elmarad Egyetemünk a legkorszerűbb intézmények fejlettségétől, ezért indokolt rosszabb állapotban lévő épületeink energetikaihatékonyságának fejlesztése, illetve annak előkészítése.
KEHOP pályázati forrásból támogatásban részesültünk mind a 17, pályázatban megjelölt épületünk energetikai felújításának előkészítésére. A pályázatban a későbbi beruházások előkészítéseként az ingatlanok energetikai felújításával kapcsolatban a kiviteli tervek elkészítését és a feltételes kivitelezési közbeszerzési eljárások lefolytatását vállaltuk. A projektbe bevont épületek az alábbiak:
• ÁOK oktatási főépület – 7624 Pécs, Szigeti út 12. (Energetikai besorolás fejlesztés előtt DD, utána CC)
• ÁOK Biofizika – 7624 Pécs, Szigeti út 12. (CC, BB)
• TTK/BTK "B" épület – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, CC)
• TTK/BTK "D" épület – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, BB)
• TTK/BTK technika szárny – 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (CC, BB)
• KPVK oktatási főépület – 7100 Szekszárd, Rákóczi utca 1. (FF, EE)
• Babits Mihály Gyakorló Gimnázium – 7633 Pécs, Veress Endre utca 15. (CC, BB)
• Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium – 7624 Pécs, Őz utca 2. (EE, BB)
• IGYK Gyakorló Iskola – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 3. (FF, CC)
• IGYK Tornaterem – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 3. (EE, DD)
• IGYK Gyakorló óvoda – 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 1. (EE, CC)
• ETK SZESZI – 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 10. (FF, CC)
• PTE SZESZI – 7632 Pécs, Berek utca 15. (EE, BB)
• Kancellária – 7633 Pécs, Szántó Kovács János utca 1/B. (CC, BB)
• Szívklinika – 7624 Pécs, Ifjúság útja 13. (DD, CC)
• II. Belgyógyászati Klinika – 7624 Pécs, Pacsirta u. 1. (EE, BB)
• Traumatológiai Centrum – 7632 Pécs, Akác u. 1. (GG, BB)

A projektbe bevont épületeken átfogó energetikai beruházások az elmúlt évtizedekben nem történtek, kisebb felújítások, átmeneti megoldásokkal történő rekonstrukciók biztosítják az épületek üzemelését. Legtöbbjük az előző évszázad meghatározó építészeti stílusjegyeit viseli, a házak nagy része lapostetős, fűtése, világítási rendszere nem korszerű.
A tervezett állapotot bemutató energetikai tanúsítványok teljeskörű energetikai felújítást szorgalmaznak több épület esetében is, mely magába foglalja nyílászáró cserét, hőszigetelést, napelemek telepítését, a világítástechnika, a fűtési és a légtechnikai rendszer korszerűsítését egyaránt. A felsorolt energetikai fejlesztésekkel egy ingatlan kivételével jobb energetikai besorolási osztályba kerülnének épületeink, 9 ház esetében pedig BB-s energetikai besorolás, vagyis közel nulla energiaigény elérését tervezzük, így az Egyetem számára közép- és hosszú távon is jelentős megtakarítással számolhatunk.

Változó világunkban a fertőző betegségek térhódítása határtalan méreteket öltött. A fertőző betegségek világméretű fenyegetettsége és terjedése komoly társadalmi, egészségügyi kockázatot jelent minden nemzet számára. Minden járványügyi intézkedésnek azonban az alapja a megelőző alap és alkalmazott kutatás! „A hazai biovédelmi és biobiztonsági kutatások tudományos alapjainak megteremtése” című projekt elsődleges célja a hazai biovédelemi és biobiztonsági alap és alkalmazott kutatások megteremtése, amely magába foglalja az új állatok által hordozott vírusok azonosítását, komplex molekuláris biológiai jellemzését. Ezek az alapkutatások sok esetben olyan eredményeket hoznak, amelyek a későbbi alkalmazott kutatások, fejlesztések és járványügyi beavatkozások számára elengedhetetlen információkat szolgáltatnak. Egyik ilyen fontos kutatási terület a terápiás módszerek fejlesztése, melyek bio-védelmi szempontból azonnal alkalmazhatók. Együttműködés az ipari szegmenssel, szintén az alkalmazott kutatásokat erősíti a gyorsdiagnosztikai eljárások, protokollok kidolgozása. A fertőző betegségek leküzdésének egyik legfontosabb tényezője, a kórokozó gyors azonosítása és ennek megfelelően a megfelelő óvintézkedések megtétele. A Virológiai Nemzeti Laboratórium jelenleg a közép-kelet-európai régióban egyedülálló módon olyan gyorsreagálású terepi labordiagnosztikai egységgel rendelkezik, amely valós időben képes a felbukkanó fertőző betegségek szerteágazó molekuláris biológiai vizsgálatára. Ennek megfelelően igen fontos eredménye lehet a pályázatnak egy terepi, azonnal alkalmazható laboratóriumi eljárásrend kidolgozása.

A pályázat egyik kiemelt feladata és célja, egy hazai szabályozórendszer kidolgozása, amely magába foglalja biobiztonsági protokollok, eljárásrendek és tanúsítási folyamatok kidolgozását (ISO 35001). A szabályozási folyamat kidolgozása után az eljárásrend kiterjeszthető lenne a hazai egyetemi, akadémiai és magánszektorban működő mikrobiológiai laboratóriumokra egyaránt. Az ISO 35001-es bio-biztonságirányítási rendszer bevezetése, alkalmazása és akkreditált keretek között történő tanúsítása lehetővé tenné, hogy a Magyarországon működő érintett szervezetek egységes keretrendszer alapján történő értékelését, amely értékelés eredménye újabb lehetőség a külföldi piacok irányába történő nyitás érdekében. Az eljárásrend alapja lehet a további kutatási kapcsolatok kiépítésének a hazai védelmi- és biztonsági szervekkel, mint például a Magyar Honvédség, Katasztrófavédelem, vagy akár a Terrorelhárítási Központ.

Fontos célja a pályázatnak egy Nemzeti „Vírusbank” létrehozása, amely magába foglalja az összes biovédelmi és biobiztonsági szempontból fontos virális kórokozók „gyűjteményét”. Ez a vírusbank igen jelentős egy esetleges azonnali diagnosztikai reagálás során, de alapvetően fontos lehet további kutatások, fejlesztések elvégezése során is. A pályázat egyik fontos eredménye lehet a nemzetközi kapcsolatok megerősítése. Az európai kollaborációk egyik fő célja a kutatás mellett a hatékony a biológiai biztonság megteremtése a nemzetek számára, a diagnosztikai, járványügyi stratégiák kidolgozása.

„A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában” című projekt korábban a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programok, majd a 2020. évi TKP intézményi kiválósági alprogramjának keretében is támogatásban részesült már. Kézenfekvő ezért a korábbi pillérekre építeni az új koncepciót is, továbbra is fontosnak tartjuk fiatal kollegáink továbbképzését a világ legjobb egyetemein, és ezen intézmények oktatási anyagainak biztosítását hallgatóink számára, és alapvető célunk az elért publikációs nívó fenntartása. Ugyanakkor az utóbbi évben tapasztalt gyors társadalmi-gazdasági változások határvonalat húznak az előző fázis, és az új kiválósági program között. Az új kutatások irányvonalának foglalkoznia kell a világjárvány, a digitálizáció/mesterséges intelligencia, és a természeti környezet változásának hatásaival.

Ezek alapján fontos kutatási kérdésként merül fel, hogy a világjárvány növelte-e vagy csökkentette az ipari tevékenység szerepét a gazdasági növekedés elérésében. Ezért megvizsgáljuk, hogy a világjárvány során milyen hatások érték az inputokat, magát a termelést, az outputokat, illetve hogyan változtak meg olyan versenyprioritási tényezők, mint az idő, a minőség vagy a rugalmasság. Mivel a rövidebb, rugalmasabb értékláncok válságállóbbnak tűnnek, ez felgyorsíthatja az ellátási láncok regionalizációját, így a hazai ipar szerepét, amit tovább fokoz, hogy a termelőszektor gyors visszarendeződésével szemben a szolgáltató ágazatoknak elhúzódó kilábalással kell szembenézniük elsődleges vizsgálataink szerint. Ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy az egyes országok ellenállóképessége függ-e a termelőszektor méretétől. Igaz-e, hogy ahol nagyobb az ipar aránya, ott gyorsabban képes a gazdaság talpra állni, ami újabb lökést adhat a fejlett államok iparfejlesztési törekvéseinek?

Mint a fenti néhány termelési versenyprioritást előidéző kategóriából látszik, a változások ellenére az alapok maradnak, az új körülmények pedig új tartalmat adhatnak az alapkategóriáknak. A gazdasági versenyben történő helytállás, a vezetői döntések meghozatala, valamint a stratégiai jelentőségű eszközök használata szempontjából kiemelt kérdés a KKV-k versenyképessége és kompetenciái. A magyar gazdaság növekedésének és az újraiparosítás megalapozásának egyik lényeges összetevője a növekedésre képes sikeres, és a kevéssé sikeres cégek beazonosítása. A tervezett kutatás a már meglevő, illetve bővítés alatt álló kkv versenyképességi adatállomány alapján ökonometriai, statisztikai módszerek segítségével vizsgálná a cégek kompetencia-konfigurációit, és azok jelentőségét.

Az újraiparosítás megalapozásának kiinduló pontja a növekedésre képes sikeres cégek létrehozása, melyek mögött mindig vállalkozások állnak. A vállalkozások a foglalkoztatás, az innováció és a társadalmi jóllét motorjai. Ezen kutatási irány keretében gazdaságtudományi kísérleti úton jutunk új adatokhoz arra vonatkozóan, hogy mely személyiségjegyek, milyen döntéshozatali stílus és gondolkodásmód vezet produktív és innovatív vállalkozások alapításához egy dinamikus és bizonytalansággal járó gazdasági környezetben. A digitalizáció/mesterséges intelligencia olyan új befektetési (pl. crowdfunding, social trading) és fogyasztói platformokat teremt, melyek könnyen hozzáférhetők minden gazdasági szereplő számára. Ezen kutatási irány fő kérdése, hogy a gazdasági szereplők hogyan, milyen információk alapján hoznak befektetési/fogyasztói döntéseket az új típusú digitális platformokon és hogyan lehet segíteni abban, hogy jó befektetési/fogyasztói döntések szülessenek.

A környezeti változások még az eddig objektívnek ítélt pénzügyi analízisekre is hatással lesznek. A ’clean production’, az ESG (Environmental, Societal, Governance), a körgazdaság (circular economy) pedig mára általános fogalmakká váltak, amit még a pénzügyi analízisek során is figyelembe kell venni. A vállalatok tiszta termelés irányába történő elmozdulása elengedhetetlen. Nem egyértelmű azonban, hogy egy ilyesfajta elmozdulás csak a vállalat társadalmi felelősségvállalási hajlandóságán múlik-e, vagy pénzügyileg is megtérülő fejlesztési iránynak tekinthető. Vajon például a körforgásos gazdaság üzemeltetése hozzájárul-e a hosszútávú versenyképesség fenntarthatóságához? Kutatási tervünk e kérdésre koncentrálva a tiszta termelés vállalati teljesítményre, pénzügyi eredményességre és tőzsdei megítélésre gyakorolt hatásait vizsgálja. A mikro szintű, vállalati ESG befektetésekre is fókuszál a tervezett empirikus kutatás. A fenntarthatóság jelenségének metrikája a környezeti, társadalmi, vállalatirányítási (ESG) adatokra épül. Ezek, kombinálva a digitális pénzügyi elemzési gyakorlatokkal, lehetővé teszik a vállalatok ESG teljesítményének mérését.

A projekt keretében olyan célzott vírus monitoring tevékenységet tervezünk, ami szennyvízből képes bizonyos vírusok örökítőanyagának mennyiségi változásán keresztül egy-egy gasztroenterális fertőzés időbeli és térbeli változására következtetni indirekt módon. A komplex nyomonkövetési rendszer részként kidolgozott mintakövetési- és kórházi információs platform könnyen hozzáférhetővé és intézmények közt is elérhetővé teszi az adatokat. Elképzelésünk szerint maga az adatgyűjtés és az információs rendszer alkotta egység mind települési, mind kórházi mintavételekből döntéshozásra alkalmas eredményt ad.

A projektben együttműködő konzorciumi partnerek munkájának együttes eredménye olyan egészet képez, amely a szennyvíz alapú epidemiológiai megközelítést- és térinformatikai hálózat modellezést alkalmaz, valamint mesterséges intelligencia alapú, intézményeken átívelő információs platformot hoz létre, mely sokrétű, bővíthető és egészében jelenleg nincs alternatívája a magyar közegészségügy szolgálatában. A projekt sikeres kivitelezése esetén a fentieken túl a tudományos eredmények alapjául szolgálhatnak további állami és Európai Uniós forrás allokációnak.