Tarnabod 600 lakosú község Heves megye déli részén. A földgázhálózatra vagy távhőszolgáltatásra nincs csatlakoztatva, az energiaellátás szempontjából is elszigetelt, ezáltal ellátásbiztonságilag sérülékeny. Tarnabodnak jelenleg nincs lehetősége a gázvezeték kiépítésére, a téli fűtés magas költségekkel jár és jelentős légszennyezést okoz.

A településen alternatív energiaellátási rendszerek segítségével fogyasztó- és klímabarát, innovatív, fenntartható finanszírozási ellátási modellt kívánunk kialakítani, melynek segítségével legalább egy szinttel korszerűbbé tudjuk tenni a település projektbe bevont épületeinek energiaellátását. A megoldás alapját egy napenergiával üzemelő biomassza feldolgozó adja. Az energia biomassza termesztése, feldolgozása nyáron történik. Az üzem aprítékot és brikettet állít elő. A feldolgozási folyamatban napelempark által termelt energiát hasznosítunk. Az aprítékot a településközpontban kialakított fűtőmű hasznosítja, amelyre az intézmények illetve más fogyasztók is rákapcsolódhatnak. A megoldást a hagyományos és az újszerűen összeállított rendszerelemek, illetve az azokat vezérlő szoftver integrációjával szeretnénk megvalósítani. A kiválasztott épületek a településközpontban található, nagyobb fogyasztású intézmények - a helyi általános iskola két épülete, az óvoda két épülete, az elektronika hulladék bontó üzem, a Játszóház és étkezde, a gyermekház, a seprűkötő, a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő - valamint egy máltai tulajdonú lakóépület. A tervezett nyomvonal hossza körülbelül 1600 méter. A brikettált biomasszát a lakosság azon része használhatja fűtésre, akik nem tudnak csatlakozni a központi rendszerre. A központ fűtőmű legfőbb előnye az egyedi fűtéssel szemben, hogy az üzemeltetése gazdaságosabb. A helyi biomassza termelés valamely - a későbbiekben a kutatás során kiválasztott - energianövény (energianád, energiafűz) termesztésén és a környékről begyűjtött zöld hulladékon alapszik. Az energianövény termesztése csatlakozik a Tarnabodon elindított mezőgazdasági programhoz. A település energetikai függetlenségének fontos lépése a villamosenergia helyben történő megtermelése.

Az egyes fogyasztók, épületek csatlakoztatása, lakás-hőközpontokon keresztül történik. Ezek feladata, hogy a hőenergiát a hőcserélőkön, a távfűtő hálózaton keresztül átadják az épületben kialakított fűtési rendszernek. Ez a megoldás biztosítja azt, hogy az épületeken belüli meghibásodások ne veszélyeztessék a távfűtési hálózatot. A hőközpontok hőmennyiségmérővel ellátottak, így az elfogyasztott hőenergia elszámolása precízen megoldható. A hőközpontokhoz tartozó elektronikus szabályozók biztosítják a fűtési rendszer központi időjárásfüggő szabályozását, illetve a használati melegvíz rendszer vízhőmérséklet szabályozását.

Az általunk megtervezett rendszer lényege, hogy annak nem végterméke a megújuló energia, hanem fázisterméke. Feltételezve, hogy az adott helyi erőforrások alapján lehetséges a nagyüzemi szolgáltatókhoz képest szignifikánsan olcsóbb energiatermelés, az önköltségen vagy annak közelében meghatározott belső áron a vállalkozások részére átadott energia megalapozza a versenyképes költségszintű termék-előállítást. Ennek feltétele, hogy az energiatermelés mint befektetés ne végcélként jelenjen meg, hanem a végfelhasználás során megtakarításként jelentkezzen, mert ha a profit már az energia-előállítás szintjén beépül az árba, az olcsóbban előállított energia nem generál további munkahelyteremtést.

A településen jelentős nagyságú megműveletlen földterületek találhatóak, amelyek a biomassza termelésbe bevonhatóak. A projekt révén biztosítható, hogy a településen olyan minőségű tüzelőanyag kerül felhasználásra, amelyből környezetet károsító égéstermék nem keletkezik. Ugyanakkor a tüzelőanyag előállítása munkahelyteremtő beruházás. Olyan munka folyik, amelynek haszna a településen marad, annak fejlődését szolgálja. Tarnabod egyben a Felzárkózó Települések Kormányprogram kiemelt helyszíne.

Az S3 stratégia Egészség és társadalom és jólét prioritása célja a társadalom általános egészségi állapotának megőrzése, javítása. A prioritás le kívánja fedni a teljes egészségipari innovációs láncot a betegségek jobb megértésétől kezdve a megelőzésen és felismerésen át a gyógyításig és a személyre szabott orvoslásig. A molekuláris biológia és informatikai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt években a nemzetközi orvos-biológiai kutatások jelentős eredményeket értek el, melyek a gyakorlati orvoslás átalakulásához is vezettek. A diagnosztikai, valamint terápiás megközelítések egyaránt molekuláris alapokra kerültek. Az általunk tervezett kutatási infrastruktúra a mai igényeknek és a magyar viszonyoknak megfelelően szolgálja a genomikát és molekuláris orvoslást elsősorban a gyakori, szomatikus génmutációk által meghatározott onkológiai és a ritka, öröklött genetikailag meghatározott betegségek területén. Az IKT technológiák széleskörűen fogják át és segítik elő az ágazati prioritásokat. A fentiekhez köthető, az orvosláshoz szükséges eszközök, műszerek, szolgáltatások fejlesztése is. Az IKT prioritáshoz kötődően a projekt során egy olyan új rendszer kialakítása a cél, mely a legmodernebb genomikai infrastruktúra beszerzésére és működtetésére épül a szükséges bioinformatikai és biostatisztikai adatelemző algoritmusok párhuzamos fejlesztésével és az eredmények kiértékelését, orvosi alkalmazhatóságát támogató bioinformatikai eljárások és alkalmazások kialakításával, valamint a további alkalmazást (diagnosztikát, prognosztikát, gyógyszerfejlesztést és tesztelést) segítő diagnosztikai panelek létrehozásával. A nagy teljesítményű infrastruktúra és a csatlakozó informatikai fejlesztés képes országos szintű és regionális szolgáltatás fenntartására. Az e-learning rendszerek, a big data, az adatbányászat technológiái, a bioinformatika, a machine learning eljárások lehetővé teszik olyan komplex szolgáltatások kialakítását, melyek nemzetgazdasági előnyöket jelenthetnek.

A Pécsi Tudományegyetem fő stratégiai célja, hogy innovatív egyetemmé váljon, és ennek a fejlesztési iránynak jelentős mérföldköve volt a Tudományos és Innovációs Park hálózatához történő csatlakozás. A projekt két pillérből áll: az egyik pillér a munkacsoportok megszervezése és működési felételeik megteremtése, eszközpark beszerzése, a másik pillér pedig az infrastrukturális háttér kialakítása, a munkacsoportok egy helyen történő koncentrálásával. Az infrastrukturális beruházás a kivitelezőnél kialakult vis maior helyzet miatt ideiglenesen leállt, ugyanakkor minden nehézség ellenére kitart a Pécsi Tudományegyetem a Tudományos és Innovációs Park projekt infrastrukturális elemének biztosítása mellett, és annak megvalósításáról – más forrásból – gondoskodni fog. A projekt szakmai tartalmának megfelelően ugyanakkor a munkacsoportok sikeresen megkezdték működésüket.
A Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, valamint a Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ közreműködésével olyan támogató szervezeti egység alakult, amely a már meglévő tudáshasznosítási és vállalkozásfejlesztési kapacitások továbbfejlesztését tűzte ki célul. Ezáltal az egyetemi tudás és az ipari igények közötti áramlás lehetőségét teremtik meg, hozzájárulva ezzel az innovációs ökoszisztéma kiépítéséhez.
A Smart Egészségügyi Technológiákat Fejlesztő, Validáló és Kutató Központ élő laboratóriumi környezetet kínál az e-egészségügyi, mobil egészségügyi és okos eszköz fejlesztésekhez, valamint az eszközök teszteléséhez és költségelemzésekhez. Itt zajlik az új segédeszközök és orvostechnikai eszközök vizsgálata, valamint a meglévő segédeszközök és orvostechnikai eszközök hatékonyságának ellenőrzése.
A Másodlagos Nyersanyag Kutatási Központ a nevéből adódóan a másodlagos nyersanyagok újrahasznosítására fókuszál, különös tekintettel a ritkaföldfémek kinyerésére, figyelembe véve a nemzetgazdasági érdekeket és ipari igényeket.
A Hidrogén-technológiai Kutató és Fejlesztő Központ a hidrogéntechnológia révén elérhető nulla üvegházhatású kibocsátást kutatja az energiatermelés, -átalakítás és -felhasználás során, valamint a hidrogéntechnológia által elérhető zéró kibocsátású mobilitást.
Az Egészségügyi Adatgazdálkodási Központ a betegellátás során gyűjtött valós-életbeli egészségügyi adatok elemzését és rendszerezését végzi, lehetővé téve a betegellátási adatok hatékony felhasználását az egészségügyi szektorban.
A Gazdasági-, Jogtudományi Kutatócsoport jogi és gazdaságtudományi kutatásokkal és iparági, szakterületi adatok elemzésével járul hozzá a makroszintű döntéshozatalhoz.
A Genomika és Bioinformatika Központ meglévő eszközparkja két újgenerációs szekvenáló berendezéssel, valamint egy áramlási citométerrel bővül, ezáltal a központ képes mind humán, mind kis komplexitású növények, állatok, baktériumok és vírusok részletes szekvenálására.

A projekt keretében megalakult munkacsoportok kiemelkedő tudományos tevékenységüket a jövőben folytatni fogják, amellyel a régió még intenzívebben kapcsolódhat be a nemzetközi kutatási és innovációs hálózatokba. Ezáltal mind a PTE, mind a régió gazdasága hosszútávú előnyökre tehet szert.

Az „Ultrahang készülékek beszerzése az EFOP-2.2.20-17-2017-00012 azonosítószámú pályázat keretein belül a Pécsi Tudományegyetem részére” című pályázat segítségével a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai és Angiológiai Tanszékének egy General Electric (GE) Vivid S60 típusú, két (szív vizsgálatokra való phased-array és ér vizsgálatokra alkalmas lineáris) vizsgálófejjel rendelkező középkategóriás ultrahang készüléket sikerült beszereznie.

A klinika Kardiológiai és Angiológiai Szakambulanciáján üzembe helyezett készülék lehetővé teszi az ambuláns és osztályos betegek szív és ér ultrahang vizsgálatát a korábbi készüléknél lényegesen jobb képminőségben és kezelhetőséggel. A betegek az I. sz. Belgyógyászati Klinika szakambulanciáin és osztályain kívül a Neurológiai Klinika Stroke Részlegéből, más klinikákról és a régió többi egészségügyi intézményéből is érkeznek. A modern ultrahang készülék lehetővé teszi, hogy akár „együlésben” noninvazív képalkotás készüljön a beteg szívéről és perifériás artériáiról, vénáiról. A lineáris fej szoftvere képes a Doppler-elvtől független áramlás vizsgálatokra is (B flow, B flow imaging), ami a nehezen vizsgálható erek és az összetett atheroscleroticus plakkok esetében nagy segítséget jelent.

A készülék beszerzésekor fontos szempont volt a vizsgálófejek kompatibilitása a meglévő ultrahang eszközparkkal. A korábban beszerzett (GE Vivid E9 és Vivid i) készülékek transoesophagealis vizsgálatra alkalmas fejei a GE Vivid S60 készülékkel is használhatók, ami két vizsgáló helyiségben párhuzamos vizsgálat végzését teszi lehetővé, továbbá másik készülék meghibásodása vagy karbantartása idején is biztosítja a betegellátás folyamatosságát (amire a készülék üzembe helyezése óta eltelt néhány hónapban már volt példa).

A GE Vivid S60 készüléken megtörténik a képi dokumentáció archiválása, bár ez a munkafolyamat a központi képarchívumhoz való csatlakozással válik teljessé, melynek kiépítése folyamatban van. Az üzembe helyezés óta a készülékkel már több száz kiváló képminőségű vizsgálatot végeztünk.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinika részéről szakmai opponensként köszönöm a lehetőséget, hogy a sikeres pályázat révén beszerezhettük ezt a modern ultrahang berendezést. (Dr. Késmárky Gábor)

A PTE KK Urológiai Kinika részére beszerzésre került a Hitachi Arietta V70 típusú ultrahangkészülék. Ezt a készüléket kizárólag a műtőben használjuk és egy 24 éves Hitachi EUB 450 készülék helyére került. A készülékkel leggyakrabban életmentő, sürgős beavatkozásokat végzünk, nevezetesen a lezáródott vesébe helyezünk be vesekatétert ultrahang célzással. A korábbi készülékkel már nehezen lehetett ezt elvégezni, mivel az ultrahang és a monitor felbontóképessége nem volt megfelelő. Ezt a beavatkozást havonta átlag 50 betegnél végezzük el és ezen betegek súlyos vesegyulladásban, sokszor a vérmérgezés állapotában kerülnek a klinikára. A második leggyakoribb beavatkozás a műtőben végzett diagnosztikus eljárás, mely során a prosztatából veszünk mintát a prosztatarák gyanúja miatt. Itt meg kell jegyezni, hogy nagyon fontos volt, hogy kompatibilis legyen a korábban beszerzett Hitachi készülékkel, mivel a rektális ultrahangfej beszerzése nem fért bele ezen pályázatba az anyagi korlát miatt, ezért ezen beavatkozásoknál a korábban beszerzett rektális ultrahangot használjuk. Havonta átlag 40-50 betegnél történik prosztata biopszia. A harmadik leggyakoribb beavatkozást laparoszkópos ultrahanggal végezzük a legkorszerűbb laparoszkópos műtéteknél. Magyarországon a PTE KK Urológiai Klinikán végezzük a legtöbb laparoszkópos veserák eltávolítását a vese megtartásával. A műtét során ultrahanggal pontosan látjuk, hogy hol van a veserák és az ép veseszövet határa és ennek segítségével a veserákot nagy biztonsággal tejesen el tudjuk távolítani úgy, hogy nem marad vissza a vesében daganat. Emellett azon betegeknél akiknél csak ultrahanggal látható a daganat, eddig csak nyílt műtét során (nagy vágás a hasfalon) volt eltávolítható. Ezzel a laparoszkópos ultrahanggal viszont laparoszkópos eljárással is megoldhatóvá vált a daganat eltávolítása. Évente átlagosan 100 laparoszkópos vesedaganat eltávolítást végzünk. Manapság a vesében lévő ciszták megoldásában az elsődlegesen választandó eljárás az ultrahanggal végzett veseciszta punkciója és a punkciós tűn keresztül a ciszta bennék leszívása. Ezzel az új készülékkel nagyon pontosan lehet célozni és rendkívül jól lehet látni a cisztákat. Évente átlagosan 50-60 ilyen típusú beavatkozást végzünk.

Az Urológiai Klinika részéről szakmai opponensként köszönöm a lehetőséget, hogy a sikeres pályázat révén beszerezhettük ezt a modern ultrahang berendezést. (Dr. Fábos Zoltán)