Pécsi Tudományegyetem

Kancellária
Pályázatmenedzsment és Innovációs Igazgatóság

 

Egyéb

A PTE az Oslói Egészségügyi Technológiai Fórumon

 

                                                                                                                           

A projekt keretén belül az Osloban megrendezésre kerülő Egészségügyi Technológiai Fórumon nyílt lehetősége részt venni a Pécsi Tudományegyetem képviseletének. A Fórum alkalmával számos előadáson való részvétel, valamint kórházlátogatás valósult meg. A betegazonosítási rendszerek piacán megjelenő digitális újítások és legmodernebb technológia bemutatása hozzájárulhat a hazai rendszerek továbbfejlesztéséhez, valamint a színvonalasabb kezelések megvalósításhoz. A digitális megoldások alkalmazása racionalizálja a munkavégzést, valamint csökkent számos kockázatot a betegellátás területén. Jelenleg az Oslói Egyetemi Kórházban már használt MR (kevert valóság) alkalmazása lényegi előrelépést jelent a diagnosztika területén. A bemutatásra kerülő rendszer lehetővé teszi az akár országhatárokat átívelő konzultációkhoz elengedhetetlen egy időben történő modellezést.

Szervezetről:

Egy többlépcsős integrációs folyamat eredményeképpen létrejött a Pécsi Tudományegyetem, amely mára az ország egyik legnevesebb, regionális vezető szereppel bíró egyetemévé vált, ahol tíz karon a felsőoktatás teljes spektrumán magas színvonalú képzés folyik. Az oktatás és a kutatás mellett meghatározó jelentőségű tevékenysége a gyógyítás; a karokon folyó egészségügyi szakemberképzés mellett a Klinikai Központ a régió lakosságának járó- és fekvőbeteg-ellátását végzi.

Norvég Alapok és az EGT Alapok:

A projektet finanszírozó Norvég Alapok és az EGT Alapok révén, Norvégia hozzájárul a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentéséhez, valamint a kedvezményezett országokkal való kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez Európában.

 

Sajtóközlemény

Részletes proglamleírás

Galéria

 

HU12-0014-Action 2-2016
Projekt összköltsége: 2 261 600 Ft

Egészségügyi Technológiai Fórum időpontja: 2017.10.10.-10.14.

Kapcsolattartó: Nagy Ders
Email cím: nagy.ders@pte.hu

Pécsi Tudományegyetem
Telefonszám: +36 (72) 501 500
Honlap címe: www.pte.hu

rovat: 

REMISE - projektnyitó konferencia

    

A Pécsi Tudományegyetem, a Kapronca-i Nyitott Egyetem és a Humán Innovációs Csoport Nonprofit Kft. határon átnyúló együttműködés keretében megkezdte a szociális és szolidáris gazdasági szektor fejlesztését célul tűző közös projektjét.

Az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program 2014-2020 keretében támogatást nyert, „RE.M.I.S.E” (Regional Managers of Social Economy) elnevezésű pályázat nyitó konferenciája Pécsett 2017. október 17-én került megrendezésre. Az esemény szervezője a Pécsi Tudományegyetem, a pályázat vezető kedvezményezettje volt.

A rendezvényt Dr. Horváth Béla, a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar dékánja nyitotta meg kiemelve a határon túl nyúló együttműködések fontosságát. Fertői-Héra Krisztina, a PTE projektmenedzsere elmondta, hogy a RE.M.I.S.E projekt a szociális gazdasági szektor határ menti régióiban meglévő erőforrásainak, lehetőségeinek és fejlesztési igényeinek feltárását fogalmazta meg célként, majd a helyzetelemzésre és képzési szükségletfelmérésre alapozva a „Társadalmi vállalkozások menedzselése” képzés programjának és tananyagának közös kidolgozását.  A képzési program akkreditációját követően 12 magyar és 12 horvát résztvevővel valósul meg a 90 órás elméleti és 30 órás felnőttképzési program. A projektben résztvevő szakemberek számára a workshopok, továbbá a képzők képzése nyújt lehetőséget a közös gondolkodásra és a tapasztalatcserére. A bevont társadalmi vállalkozások szervezetfejlesztésben és coachingban is részesülnek, a hálózatfejlesztés, az együttműködés és tapasztalat szerzés további lehetőségét jelentik a projekt keretében megvalósuló tanulmányutak és szakmai vásárok. Dr. Nagy Janka Teodóra főiskolai tanár, a projekt szakmai vezetője a Pécsi Tudományegyetem bemutatását követően ismertette a projekt szakmai részleteit, a tervezett tevékenységeket. Felhívta a figyelmet a szociális és szolidáris gazdaság területén elért kutatási eredmények a projekt partnerek képzési szerepvállalásában megvalósuló társadalmasításának fontosságára. Josip Nakic Alfirevic igazgató a Kapronca-i Nyitott Egyetemet, Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna ügyvezető pedig a Humán Innovációs Csoport Nonprofit Kft. működését és projektben vállalt szerepét mutatta be.

 

A projektnyitó konferencián a szociális gazdaság értelmezési kereteiről, a közelmúlt tapasztalatairól és az aktuális helyzetképről magyar részről Mészáros Andrea, a Kék Madár Alapítvány ügyvezetője és Lechner Istvánné, a Társadalmi Vállalkozások Országos Szövetségének elnöke tartott előadást. A horvát gyakorlati tapasztalatokat pedig Manuela Greguric, a Srednja škola Koprivnica igazgatója ismertette.

 

GALÉRIA 

 

További információ:     Fertői-Héra Krisztina, nemzetközi projektmemenedzser (hera.krisztina@pte.hu +3630/868-1-556)

rovat: 

Smart Ground - Sajtóközlemény

Smart Ground – Pécsi partnertalálkozó és pilot felmérések

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Smart Technologies kutatócsoportja egy nemzetközi konzorciumi tagként részt vesz egy 2,5 millió euró összköltségvetésű Horizont 2020 projektben. A három éves projekt célja a kommunális és ipari hulladékokra vonatkozó EU-szintű integrált platform és adatbázis létrehozása, mely magába foglalja a már meglévő és a projekt során pilot hulladéklerakókon végzett vizsgálatokból származó adatokat, információkat.

A PTE Műszaki és Informatikai Karról nyolc fő vesz részt a projekt megvalósításában. 2016. június 21-22-én Pécsett került sor a harmadik konzorciumi partnertalálkozóra, amelynek legfontosabb kérdése az volt, hogy milyen információkat igényelnek a majdani beruházók ahhoz, hogy döntést hozzanak így adott lerakóban elhelyezett hulladék kitermelése és az abban fellelhető nyersanyagok kinyerése érdekében. Az elmúlt évtizedekben Európában megvalósult ilyen jellegű projektek tapasztalatai azt mutatták, hogy a nyersanyag értékesítés mellett a felszabaduló terület későbbi hasznosítása motiválta leginkább a döntéshozókat. A találkozón 5 nemzet (olasz, finn, spanyol, magyar és angol) és 13 partnerintézmény vett részt, a két napos rendezvény sikeresen zárult.

A szakmai csapat egy része tovább utazott a pilot helyszínekre méréseket végezni. A PTE, a Torinói Egyetem és az IMAGEO nevű spin-off cég munkatársai két, eltérő bányászati meddőhányót vizsgáltak meg Pátkán és Rudabányán. A Székesfehérvárhoz közeli pátkai fluoritbánya flotációs meddőjén felszíni mintákat vettek a meddő anyagából, a rajta megtelepedett növényzetből és a környező talajból. Nagy pontosságú, differenciális GPS segítségével megtörtént a terület koordinátáinak felvétele. A rudabányai vasérc meddőn talaj- és növényminták vétele és 3D lézer-szkennerrel morfológiai adatrögzítés történt.

A következő hónapokban a pilot lerakók mélységi mintavételezését és a minták laboratóriumi elemzését végzik el az egyetemi kutatók.

 

A projektről bővebb információt a www.smart-ground.eu oldalon olvashatnak.

 

Kérjük, kövessenek minket az alábbi oldalakon:

https://www.facebook.com/Smart-Ground-Project-513497855465605/?fref=ts

https://www.linkedin.com/pulse/smart-ground-enco-engineering-consulting-srl 

https://twitter.com/Smart_Ground

 

További információ kérhető:
Vér Csaba
ver.csaba@mik.pte.hu

rovat: 

ICT4Life: Informatikai szolgáltatások az idősek életminőségének javításáért

              Az ICT4Life projekt (szerződésszám: 690090) az Európai Unió támogatásával,

              a Horizon 2020 Research and Innovation program keretében valósul meg.

 

 

 

 

 

 

Napjainkban majdnem tízmillió európai él demenciával, vagy Parkinson-kórral. A becslések szerint az idősödés eredményeképpen 2030-ra az ilyen típusú betegségben szenvedők száma a duplájára nőhet, ami kiemelt egészségügyi kockázattal bír. Ezek az emberek a saját otthonukban szeretnének élni, de a tüneteik miatt nehézségekkel kell megküzdeniük a mindennapokban mind az önmagukról való gondoskodás, mind az önálló élet terén.

Az ICT4Life projekt megoldásokat kínál.  A hároméves projekt, - amelyet az Európai Unió Horizon 2020 nevű keretprogramja finanszíroz – 2016. január 19-én indult azzal a szándékkal, hogy integrált ellátásra nyújtson új szolgáltatásokat felhasználóbarát informatikai eszközökkel, amelyek végül javíthatják a betegek életminőségét és autonómiáját az otthoni környezetükben. 

 

E cél elérésének érdekében az ICT4Life áttörő kutatásokat és radikális innovációt folytat, valamint egy ICT4Life platform-ot hoz létre.  A platform számos innovatív szolgáltatást kínál azon betegek számára, akik demenciában, vagy Parkinson-kórban szenvednek, de szolgáltatásokat nyújtanak majd az egészségügyi szakemberek és a betegek formális és informális gondozói számára is. Minden lehetséges megoldást felhasználó központú módszer alapján fejlesztenek majd, és valós életből vett forgatókönyvek alapján tesztelik őket.  

A kezdeményezés kilenc partnert fog össze. A tagok tudományos, ipari és felhasználói csoportokat is reprezentáló szervezetek, amelyek mind elkötelezettek abban, hogy a betegek

életminőségét javítsák és Európa vezető szerepét erősítsék a személyre szabott, integrált ellátási szolgáltatásokban. 

A kiegyensúlyozott és multidiszciplináris konzorcium tagja név szerint: Artica Telemedicina (Spanyolország), Polytechnic University of Madrid (Spanyolország), Madrid Parkinson Association (Spanyolország), Netis Informatikai Zrt. (Magyarország), E-seniors (Franciaország), Centre for Research and Technology Hellas (Görögország), Maastricht University (Hollandia), European Hospital and Healthcare Federation (Belgium) és a Pécsi Tudományegyetem (Magyarország).  

 

Alejandro Sánchez-Rico de las Heras, az Artica Telemedicina eHealth igazgatója és projekt koordinátora kijelentette: “Kevés olyan kezdeményezés született a múltban, amely felhasználóbarát informatikai eszközök használatával ilyen közelről lépett kapcsolatba korai/enyhe kognitív nehézségekkel küzdő emberekkel.  A legtöbb eddig ajánlott megoldás általában az idősebb emberek otthoni monitorozásán alapult, korlátozott számú kockázat észlelésével, amely csak akkor küldött riasztást, ha egy felismerhető problémát észlelt.” Még hozzátette: “Az ICT4Life a reaktív szolgáltatás helyébe egy valóban proaktív, megelőző és páciens-központú integrált ellátási modellt állít a felhasználók oktatása és fejlődése által.”   

 

Az ICT4Life projekttel kapcsolatos további információkért keresse a projekt koordinátorát, Alejandro Sánchez-Rico de las Heras urat: ict4life@articatelemedicina.com

rovat: 

TUDÁS-PARK - Kutatói Fórum

Ezúton tisztelettel meghívjuk a Pécsi Tudományegyetem és konzorciumi partnereinek „Tudás-Park” létrehozása a Pécsi Tudományegyetem bázisán (TÁMOP-4.2.1.C-14/1/KONV-2015-0010) című projektjének kutatói fórumára.
A kutatói fórum témája: Az INTERREG Danube Transnational Programme lehetőségeinek bemutatása
 
Meghívott előadó: Hegyesi Béla, Nemzetgazdasági Minisztérium, Területfejlesztési Tervezési Főosztály, INTERREG kapcsolattartó
 
A rendezvény időpontja: 2015. október 1. (csütörtök), 12.30 óra
Helyszín: Pécsi Tudományegyetem, Rektori Hivatal épülete, 201. terem (7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.)
 
A program előzetes regisztrációhoz kötött, így kérjük azt az alábbi linken megtenni szíveskedjen.
 
PROGRAM:
12:30 - 13:00 REGISZTRÁCIÓ
13:00 - 14:00 ELŐADÁS AZ INTERREG DANUBE TRANSNATIONAL PROGRAMME LEHETŐSÉGEIRŐL
14:00 - 14:30 KÉRDÉSEK, VÁLASZOK A PROGRAMMAL KAPCSOLATBAN
rovat: 

Duna program

Az Európai Területi Együttműködési programok keretében a tagállamok határon átnyúló, transznacionális és – alapvetően tapasztalatcserére épülő – interregionális együttműködési programokat dolgoznak ki és valósítanak meg együtt.

A 2007-13-as program-időszakban a DUNA régió országai a valamivel nagyobb területet magában foglaló Délkelet Európai (SEE) programban működhettek együtt (http://www.southeast-europe.net). Az új időszakban a SEE program három utódprogram (Duna, ADRION, BALKAN-MED) formájában folytatódik.

A Duna Transznacionális Program területe a SEE programéhoz képest kibővült Németország két tartományával és Csehországgal, ugyanakkor csökkent Albánia, Macedónia, Görögország és Olaszország területével, így a programtér megegyezik a 2011-ben másodikként elfogadott makroregionális stratégia, az EU Duna Régió Stratégia (EUDRS) területével.

 

A DUNA program prioritásai között a transznacionális együttműködés hagyományos témái mellett megjelenik az EUDRS végrehajtásának és koordinációjának a támogatása is. Az Európai Bizottság (EB) 2015 augusztus 20-án elfogadta a programdokumentumot.

A program első pályázati felhívása kétfordulós lesz. Az első fordulóban az elképzelt együttműködések vázlatos tervét (Expression of Interest) lehet majd benyújtani. Az értékelés és döntéshozatal után a legígéretesebb tervek készítői kapnak majd felkérést a projekt részletes kidolgozására. A vezető partner és a projekt beavatkozási logikája nem változtatható a második körben.

Az első forduló 2015 szeptember 23-án jelenik meg, és a pályázatok benyújtására 2015 november 3-ig lesz lehetőség. A programszintű nyitókonferencia Budapesten kerül megrendezésre, 2015. szeptember 23-24-én.

 

A DUNA program prioritásai:

1 – Az innovatív és társadalmilag felelős Duna Régió

1.1.  Az innovációs keretrendszerének fejlesztése

1.2. Üzleti és társadalmi innovációval kapcsolatos kompetencia-fejlesztés

2 – Környezeti és kulturális felelősség a Duna Régióban

2.1. A transznacionális vízgazdálkodás és az árvíz-prevenció megerősítése

2.2. A természeti erőforrások és kulturális örökség fenntartható hasznosításának elősegítése

2.3. Ökológiai folyosók helyreállításának és kezelésének elősegítése

2.4.  A környezeti kockázatmenedzsmenttel kapcsolatos felkészültség fejlesztése

3 – Jobban összekapcsolt és energetikailag felelős Duna Régió

3.1. A környezetbarát és biztonságos közlekedési rendszerek, valamint a városi és rurális területek kiegyensúlyozott hozzáférhetőségének támogatása

3.2. Az energiabiztonság és energiahatékonyság javítása

4 – Intézményi együttműködés a Duna Régióban

4.1. Az intézményi kapacitás fejlesztése a legfontosabb társadalmi kihívások kezelése érdekében

4.2. A Duna Stratégia (EUSDR) megvalósításának támogatása

Költségvetés: 221 924 597 EUR (ERDF: 202 095 405 EUR, IPA: 19 829 192 EUR)

  • P1: kb. 28%
  • P2: kb. 32%
  • P3: kb. 21%
  • P4: kb. 13%
  • P5 (Technikai segítségnyújtás): kb. 6%

A projektekkel szemben alapvető elvárás, hogy hozzájáruljanak legalább 2 program indikátor teljesítéséhez (maximum 5 programszintű indikátort lehet megjelölni projektenként). A projektek kapcsolódását a Duna Stratégiához egyértelműen igazolni kell.: http://www.interreg-danube.eu/calls/calls-for-proposals/first-call

Bármelyik prioritás alá tartozik a projekt, a fenntarthatóság kérdésköre meg kell, hogy jelenjen a tevékenységekben. A kiírás arra buzdít, hogy a projektek törekedjenek a környezeti problémák enyhítésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére. További horizontális aspektusok: egyenlő lehetőségek és non-diszkrimináció, nemek közötti egyenlőség.

A transznacionális projektek jellegzetessége: Az együttműködéseknek – a programok fenti célkitűzéséből adódóan – olyan kérdésekkel kell foglalkozniuk, amelyek esetében a közös munka hozzáadott értékkel bír ahhoz képest, mintha az adott ügyet a programban résztvevő országok partnerei külön-külön, nemzeti szinten kívánnák megoldani. Minthogy a projektek célja a megoldások közös keresése, de nem a „megoldás” megvalósítása, a projektek leginkább tervezési, kutatási, szakmai együttműködési jellegűek, melyek indokolt esetben kisebb kivitelezési elemeket is magukban foglalhatnak. Fentiekből adódóan a programok támogatják, hogy a közös munka későbbi – már nem e programokból finanszírozott – beruházásokat indukáljon. E cél elérése érdekében az együttműködéseknek (figyelembe véve az elszámolható költségtípusok által meghatározott korlátokat) minél inkább törekedni kell a projekt-eredmények konkrétságára, további területfejlesztési akciókat, konkrét beruházásokat előkészítő jellegére. Kizárólag akadémiai együttműködésre és alapkutatásra fókuszáló projekteket nem támogat a program. A program támogatja a hasonló témájú projektek közötti

Jogosult partnerek: A programok elsődleges célcsoportját az adott programterületen bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező, non-profit jelleggel valamilyen közcél érdekében tevékenykedő szervezetek jelentik (közintézmények, területi tervező- oktató- kutató-intézetek, civil szervezetek, nemzetközi szervezetek, stb). A Duna Program lehetővé teszi profitorientált intézmények bevonását is a partnerségbe, azonban vezető partner nem lehet magánvállalkozás. Kizárólag a programterület EU-tagállamaiban bejegyzett magánvállalkozás szerepelhet a partnerségben. Olyan magántulajdonban lévő szervezetek, amelyek fő profilja a projektmenedzsment, kommunikáció vagy pénzügyi monitoring, nem szerepelhetnek a partnerségben, kizárólag alvállalkozóként dolgozhatnak a projekten.

Olyan ukrán és német szervezetek is részesülhetnek támogatásban, amelyek nem a programterületre vannak bejegyezve, azonban tevékenységüket a programterületen is kifejtik (pl. állami ügynökségek, nemzeti kutatóintézetek, állami minisztériumok, stb.).

Associated Strategic Partners: Olyan partnerek, amelyek nem közvetlenül, hanem valamelyik ERDF projektpartneren keresztül részesülnek finanszírozásban. Példa lehet erre egy minisztérium, amely nem kíván részt venni a pályázással kapcsolatos adminisztratív folyamatokban, azonban részvétele a projekttevékenységben nélkülözhetetlen a projekt eredmények hasznosulása szempontjából. A projektben ASP-ként EU tagállamokban, vagy nem EU-tagállamban, de a programterületen bejegyzett szervezetek vehetnek részt. ASP-k esetében az utazási és szállásköltségek számolhatóak el.

Minimális partnerszám: Legalább 3 partner a programtér három különböző országából (ebből legalább egy valamelyik résztvevő EU-tagállamból). Maximális partnerszám nincs meghatározva.

A transznacionális programok eddigi tapasztalatai alapján a projektek átlagos partnerszáma 8-15 partner 6-8 országból, amit a transznacionális projektek azon általános célja indokol, hogy a projektek a teljes programtér – vagy annak nagy része – számára releváns problémával foglalkozzanak. Előnyben részesítik a különböző szektorokból és az irányítás különböző szintjeiről érkező partnerek együttműködését.

Vezető partner elv: A projekt-partnerek egyike vállalja a vezető partner szerepét. Feladata a pályázat készítésének és a projekt végrehajtásának szakmai és pénzügyi koordinációja. Jogilag képviseli a projekt-partnereket a program felé (aláírja a támogatási szerződést a partnerek képviseletében). Kizárólag az ERDF partnerek közül kerülhet ki, nem változhat meg a pályázatírás 2 lépcsője között.

Projektek időtartama: a maximális projekt időtartam 30 hónap. A projekt zárását egy 5éves fenntartási időszak követi.

Elszámolható költségek: munkabér, külső szakértői díjak, szolgáltatási költségek, irodai és adminisztrációs költségek, utazás, szállás, a projekthez szorosan kötődő beszerzés, infrastruktúra. Az elszámolható költségekkel kapcsolatos pontos szabályokat az aktuális pályázati felhívás rögzíti. Projekt előkészítési költségek elszámolhatók (lump sum), de ennek összegét a 2. kör megjelenése előtt rögzítik.

Igényelhető támogatás: a javasolt teljes projekt-költségvetés általában 1,2-5 millió euró, indokolt esetben ettől eltérő is lehet.

Támogatási intenzitás: a partnerek a projekttel kapcsolatban felmerült költségeik 85 %-ának megtérítésére jogosultak a program költségvetéséből. A programterület legtöbb országában ez kiegészül valamilyen mértékű nemzeti társfinanszírozással, az adott országból részt vevő projekt-partnerek támogatására. A 2007-2013-as időszakban a magyar partnerek a 85% támogatás mellé 10% (tisztán költségvetési forrásokból gazdálkodó szervezetek esetén 15%) automatikus nemzeti társfinanszírozásban is részesültek. Ezáltal a hazai partnerekre 5% önerő-teher hárult – valamint a program elszámolási rendjéből fakadóan a tervezett költségek körülbelül egy évre történő előfinanszírozásának kötelezettsége. A tervek szerint a 2014-2020-as időszakban hasonló segítségre számíthatnak majd a hazai partnerek. Az ehhez kapcsolódó konkrét részletek és döntések előkészítés alatt állnak.

A projekt-végrehajtás és elszámolás rendje: A szerződéskötést követően a partnerek megkezdik a pályázatban vállalt feladatok végrehajtását. Hathavonta valamennyi partner szakmai előrehaladási jelentést készít, amelyben bemutatja az elmúlt félév tevékenységeit. A szakmai jelentést kiegészíti egy pénzügyi jelentéssel, amelyben felsorolja, hogy az elmúlt hat hónapban milyen költségei merültek fel a projekttel kapcsolatban és mellékeli a költségeket igazoló számlákat és egyéb dokumentumokat. A partnerek félévi jelentéseit az adott országban működő ellenőrző hatóságokkal igazoltatni kell (first level control bodies). Magyar partnerek esetében a jelentéseket várhatóan a Széchenyi Programiroda felelős egységével kell majd ellenőriztetni.

A projekt partnerek a kapott igazolást megküldik a vezető partnernek (az eredeti lepecsételt számlákat nem). A vezető partner összegyűjti valamennyi partnertől a helyi nemzeti ellenőrző hatóság által kiállított nyilatkozatokat, összesíti az eltelt félév kiadásait, majd leadja a program közös titkárságán. Az összesített elszámolás alapján a program utólag megtéríti a jogos költségekre jutó támogatást (85%). A vezető partner megküldi a partnereknek a nekik járó támogatást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elszámolási időszak lezárultát követően 3-4 hónappal érkezik meg a támogatás. Ez alapján a partner likviditásának tervezésekor számítani kell rá, hogy egyes költségek felmerülésétől a támogatás megérkezéséig 10 hónap is eltelhet.

A DUNA Transznacionális Program központi irányítási szervei Magyarországon kerültek felállításra:

  • Irányító Hatóság és Közös Titkárság: Nemzetgazdasági Minisztériumon belül funkcionálisan elkülönített szerv
  • Igazoló Hatóság: Magyar Államkincstár
  • Audit Hatóság: Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

 

Nemzeti Kapcsolattartó Pont:

Hegyesi Béla (NGM)

06 1 224 32 74

06 30 475 85 73

bela.hegyesi@ngm.gov.hu 

rovat: 
Feliratkozás RSS - Egyéb csatornájára
You shall not pass!