Projektünk célja egy olyan önjáró, komplex robotikai megoldás megvalósítása, amely képes a kamerák által rögzített képek feldolgozásával, elemzésével a szőlőültetvényeken végzett, nagy humán erőforrás igényű, ugyanakkor a szakértői döntéshozatal szempontjából nehezen automatizálható feladatok – metszés technológiájának – elvégzésére. Eredményként egy olyan autonóm, illetve szőlészeti metszésivektor meghatározó és végrehajtó képességgel rendelkező robotikai megoldás jön létre, melynek „tudása” képes pótolni a tapasztalt szőlészek szakértelmét, ebből fakadóan csökkentheti a területen egyre inkább jelentkező szakértelem és munkaerőhiányt, valamint időjárástól független működése a növény szempontjából optimális időben teszi lehetővé a metszések elvégzését.

A projekt eredményeképpen létrejön egy 6,5 ha-os rezisztens szőlőültetvény a Balaton felvidéken, mely számos információt biztosít a szőlőfajták helyi adaptációjáról, termesztés technológiai értékeiről. Ez az ismeret rendkívül hasznos lesz a szőlészetek és borászatok számára, a következő évek fajtaválasztásának és termékfejlesztésének segítésében. A klímaváltozás következtében egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőültetvények védelme a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, melynek a hagyományos szőlőfajták esetében egyre nehezebben tudnak megfelelni a szőlőtermesztők. Ezen szőlőfajták csökkentett növényvédelelem mellett, illetve megfelelő növény kondicionálási technológia mellett nagy biztonsággal termelhetők. Amennyiben a jelen projektben vizsgált szőlőfajtákból piacképes termék válik, egy reális új alternatíva állhat rendelkezésre a hazai, illetve a nemzetközi szőlő és bor ágazat számára. A projekt alkalmazható eredményei a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának kidolgozott leírása, ami a gazdákat segíti az elérni kívánt borstílus, borkategória megteremtésében.

A fejlesztendő rezisztens szőlőfajták termesztésbe vonásával, valamint azok termesztéstechnológiájának kidolgozásával egyrészt a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége jelentősen, akár 80-90%-kal is csökkenthető, másrészt a permetezések nélkülözésével csökkenthető az erőgépek okozta jelentős üzemanyag és károsanyag kibocsátás, így csökken a légkörbe kibocsátott üvegház-hatású gázok mennyisége. További cél a tudatos élelmiszerfogyasztás, a környezetünket kevésbé terhelő gazdaságok népszerűsítése, valamint a hazai termékek, hazai innováció támogatása.

A projekt termékeken felüli eredménye a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának és borászati technológiájának kidolgozott leírása. E rendszer segítségével más közép- és nagyüzemű szőlészetek, borászatok a kiválasztott borstílushoz vezető kulcsfontosságú lépéseket sajátíthatják el. Ezekkel a fejlesztésekkel fel tudunk zárkózni, illetve adott esetben meg tudjuk előzni a Franciaországban, Németországban és Olaszországban folyó programokat.

A projekt a kiöregedő ültetvények helyére, egy piacos, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező fajtaszerkezet kialakítását irányozza elő. Ezen technológiák külföldi területekre is adaptálhatók, erősítve ezzel hazánk nemzetközi elismertségét a szőlészeti, borászati ágazatban.

A klinikai vizsgálatok az egyik olyan terület, ahol az egyre nagyobb mértékben létrejövő egészségügyi adatok felhasználása a piac átalakulásához vezetett. Magyarország az EU-n belül klinikai vizsgálatok területén viszonylag kedvező helyen áll, ugyanakkor a piac átrendeződése miatt hazánkban 2016-2018 között a klinikai vizsgálatok száma jelentős, kb. 20%-os visszaesést mutatott. A versenyképességünk romlásához hozzájárul, hogy bár hatalmas mennyiségű egységes egészségügyi finanszírozási adat áll rendelkezésre, az egészségügyi szolgáltatóknál gyűjtött adatok zajosak, strukturálatlanok és hiányosak, nehezen hozzáférhetőek. Ez rendkívüli mértékben korlátozza a betegbeválogatási kritériumok mentén történő szűréseket, illetve a korábban gyűjtött adatok felhasználását klinikai vizsgálatok tervezéséhez, retrospektív adatelemzések elvégzését. Ez azzal jár, hogy innovatív nemzetközi klinikai vizsgálatokhoz nehezen tudnak kapcsolódni a hazai vizsgálóhelyek, továbbá a nem kereskedelmi vizsgálatok területén tovább nő a lemaradás Nyugat-Európa többi országához képest.
Az egészségügyi adatok felértékelődését mutatja, hogy a robbanásszerű biotechnológiai és informatikai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt két évtizedben a nemzetközi orvos-biológiai kutatások jelentős és szerteágazó eredményeket értek el. Ezek az orvosi gyakorlat átalakulásához vezettek és előtérbe került a személyre szabott orvoslás paradigmája. A diagnosztikai, valamint terápiás megközelítések molekuláris alapokra kerültek. A genom-szintű információ értékelésében résztvevő bioinformatikusok száma alacsony, és az alkalmazott algoritmusok nem követik a felhasználói igényeket; az egészségügyi felhasználók gyakran nem tudják alkalmazni a molekuláris információt; és eddig hiányzott az átfogó stratégia is a hiánytünetek orvoslására. A régió lemaradása ezen a területen az idő előre haladtával exponenciálisan növekedni fog, ha nem alakítunk ki olyan működési modell, mely a fenti problémákat megoldja.
Az okos technológiák térnyerése az egészségügyben arra vezethető vissza, hogy ma már korszerű eszközökkel olcsón és hatékonyan lehet adatokat gyűjteni az egyének egészségi állapotáról, melyeket fejlett analitikai megoldásokkal feldolgozva célzott visszacsatolást lehet adni a betegek az egészségügyben dolgozók számára.

A projekt keretében a napjainkban fellelhető trendeket és kihívásokat figyelembe véve egy Egészségügyi Adatelemző, Adathasznosítási és Okoseszköz-és Technológia Fejlesztő Kompetencia Központot kívánunk létrehozni, ami ipari szereplőkkel együttműködve képes innovatív adatgyűjtési, információfeldolgozási és elemzési módszereket kialakítani, és ezeket új egészségügyi technológiák és szolgálatások fejlesztésére felhasználni. A projekt további célja, hogy olyan adatalapú egészségügyi szolgáltatások kialakítását valósítsa meg, amelyekkel az egészségügyi ellátás hatékonyabban szervezhető, az Egyetem és a környezetében működő egészségügyi szolgáltatók ellátási terhei mérsékelhetők és források szabadíthatók fel. Jelen pályázat hozzájárul a PTE központú innovációs ökoszisztéma kialakításához és fejlesztéséhez, és erősíti az egészségipari partnerekkel való regionális együttműködést, továbbá elősegíti a régióban élők népegészségügyi mutatóinak és életminőségének javítását, valamint a helyi gazdaság élénkítését. A projekt keretében a létrejövő kutató-fejlesztő bázis célja, hogy a konzorciumban részt vevő ipari szereplők fejlesztési igényei mentén a piacon értékesíthető termékeket és szolgáltatásokat alakítson ki. A különböző fejlesztések szakmai alprojektek keretében valósulnak meg, melyek a következők:

1. 1. Klinikai adatvagyon hasznosíthatóvá tétele egészségügyi ellátásokhoz és klinikai vizsgálatokhoz – Dr. Zemplényi Antal - Valós környezetben gyűjtött adatokra (real-world data) épülő klinikai kutatások feltételeinek kialakítása - Hálózati radiológiai centrum létrehozása
2. 2. Genomikai és bioinformatikai központ létrehozása, molekuláris orvoslás támogatása – Dr. Gyenesei Attila
3. 3. Okos és robotizált eszközökkel támogatott ápolás – Dr. Oláh András
4. 4. A cukorbetegség kezelését szolgáló komplex termálterápiás szolgáltatáscsomag kialakítása, annak orvosi igazolása – Prof. Dr. Wittmann István